Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1995 júliusa előtt |
- |
Amit ti léleknek neveztek, szubsztanciákból épül fel, éppúgy, mint a fizikai testetek. Ezek a szubsztanciák pont olyan bonyolultak, mint a fizikai testeteket felépítő molekulák és sejt struktúrák - a saját módjukon. Mindamellett ezek a szubsztanciák nem pusztíthatók el olyasmikkel, mint az atomrobbanások, sőt még egy fekete lyukba kerülve sem. A lélek időtálló és elpusztíthatatlan. A lelkek ugyanúgy születnek, fejlődnek és nőnek, mint ahogy a fizikai formátokban a növényeket és állatokat látjátok kibújni a magból, vagy egyetlen sejtből. Ez nem rendszertelenül történik, és csak a 3. denzitású világokban fordul elő. Amikor egy entitás inkarnálódott, az, amit léleknek neveztek, kitölti a fizikai testet, szétterjeszkedve a fizikai test minden részébe.
A léleknek - mint a fizikai test elmúlásával az emberi maradványon kívüli résznek - a létezését kimutatták a halott test súlyának egy pici módosulásával, ami legtöbb alkalommal a halál pillanatában következik be. Azért mondjuk, hogy a legtöbb alkalommal, mert a lélek már korábban is eltávozhat, látva a tendenciát. Például amikor egyesek egy sérülés alatt kilépnek a testükből, akkor a lélek már nincs ott. Ennek ellenére kevés tudományos szemlélet létezik, mely alátámasztaná az emberek általános érzékelését, hogy van lelkük. Ami azt illeti, annyira elterjedt ez az érzés vagy hit az emberekben, hogy aki az ellenkezőjét állítja, heves vitákat gerjeszt ezzel. A vallások minden esetben kiállnak a lélekért és a halál utáni életért, mint valóságos dolgokért.