ZetaTalk: Az első óra utána

Szerte a világon, az eltolódás túlélői más-más módon fognak reagálni, az előzetes ismereteik szintje és a személyiségük függvényében. Nézzetek magatok köré a váratlan viharok, tornádók vagy meglepetésszerű csapások túlélőire. Ezek az egyének feldúltak és alapvetően sokkosak. Megértik, hogy valami váratlan következett be, és hogy szeretteket veszítettek el, vagyontárgyakat, talán maguk is megsérültek, hogy az élet, ahogy az emlékezetükben élt, soha nem térhet már vissza, és bánkódnak. Ha az eredmény egy olyan katasztrófáé, amelyre számítottak, mint egy közeledő hurrikán esetében, ahol bedeszkázták az ablakokat és lekötöztek mindent, ami esetleg elrepülhet; a túlélők mérgesek lehetnek magukra, hogy nem készültek elő kellőképp, vagy mérgesek az istenekre, hogy rájuk küldték a vihart, vagy mérgesek a hatóságokra, amiért nem bocsátottak ki egy még korábbi figyelmeztetést, vagy mérgesek a biztosítótársaságokra, amiért nem szolgáltatnak vissza elveszett javakat, de mindenképpen mérgesek. Most adjátok hozzá ehhez a további letaglózást, hogy semmilyen segítő kéz nem fog érkezni, és még a szimplán a veszteségek felett bánkódók is mérgesek lesznek.

Ha a túlélők számítottak az eltolódásra, és azokon a helyeken voltak, amiket ők a biztonságos helyeknek gondoltak, és valamennyi készlet és szeretett le volt kötözve és védve volt a széltől és vízfolyamoktól, méreg még akkor is lesz. Még ha meggyőzték is magukat, hogy így az egészet egy normális asztrofizikai történésnek fogadják el, a düh akkor is egy normális reakció a veszteségre, vagy támadásra. Így, a túlélők, még táborokban is, ahol mentálisan mindenki fel volt készülve, mérgesek lesznek, vörös arcúak, és ki akarnak fakadni ilyen vagy olyan ürügyön. Mit lehet tenni mindezzel a sok méreggel? Fordítsátok elfoglaltságokba, produktív tevékenységekbe.

A természet, a túlélésért, az emberi állatba "harc vagy hátra arc" szindrómát tervezett, és számíthattok rá, hogy a ti emberi állataitok is az egyiket vagy másikat akarják majd tenni. Lesznek azok, akik elszaladnak, hisztérikusan, próbálván menekülni a pusztítás elől, és csak akkor térnek vissza, amikor az energiájuk kimerült, és újra lenyugodtak. Lesznek azok, akik harcolni akarnak, valamit tenni, és ezt az érzelmet a csoportra adják ki, hacsak el nem vezetik másmibe. Az ehhez hasonló esetekben, egy gyors iránymutatás, hogy megmentsék ezt vagy azt a készletet, hogy megmentsék ezt vagy azt a gyereket, mielőtt teljesen elvérezne, hogy átszaladjanak egy másik táborba, hogy megtudják, hogy azok hogy boldogulnak, át fogja irányítani ezt az energiát tettekbe, a harc vagy hátra arc emóció rendeltetési céljába. A tiszta fejjel rendelkezőknek - és az őkörülöttük lévőknek, akik majd esetleg át kell ezt vegyék, amennyiben a tiszta fej mégse lenne annyira tiszta, mint kéne, az eltolódás után - készen kell állniuk ezzel a listával és azonnal rákiáltani a többiekre. Ne várjátok meg, amíg verekedés tör ki a csoportban, veszekedés, kifakadás, és hogy foldozgatni kelljen utána. Legyetek felkészülve az első percekben az eltolódás után, amikor a túlélők előbukkannak és leporolják magukat, vörös képpel és az ellenséget keresve.

All rights reserved: [email protected]