Miért ne igyuk csak úgy meg a vizet?
Szemelvény a rec.backcountry's Panel 9 cikkből, by Alan Dove ([email protected]), Bill Tuthill ([email protected]), and edited by Eugene Miya ([email protected])
Kinn a szabadban négy lehetséges veszélye van a közvetlen vízfogyasztásnak (feltételezve hogy friss): vegyi szennyezőanyagok, protozoák és nagyobb élősködők, baktériumok és vírusok. A legrégebbi (és legolcsóbb) víztisztítási mód a forralás. Öt percig tartó forralás megszüntet bármely várható biológiai kockázatot. A legtöbb patogén (kórokozó) valójában már jóval hamarabb elpusztul, de öt perc forralás az összessel végez (ne felejts el hozzáadni még pár percet, ha nagyobb magasságba vagy). A forralás nem semlegesíti a kémiai szennyezőket.
Egy szénszűrő eltávolítja a mérgezőanyagokat. A vízben lévő kémiai anyagok tartalmazhatnak anorganikus összetevőket is (arzént és nehézfémeket), vagy szerves mérgezőanyagokat (pl. műtrágyák és rovarirtók). Általánosságban, nem jó ötlet bízni bármely víztisztító rendszerben, hogy ezeket eltávolítja, még a kis mennyiség is elronthatja a napodat. A jó hír, hogy a lakatlan területek vízkészletei ritkán tartalmaznak észrevehető mennyiségű mérgezőanyagot. Vedd szemügyre azt a patakot, ahonnan a vízfogyasztásodat pótolni akarod. Vannak benne halak? Algásak a sziklák? Rákok a fenéken? Rovarok siklanak a felszínén? Vannak növények a part mentén? Ha igen, a víz valószínűleg nem mérgező, kémiai értelemben.
Számos élősködő létezik, többsejtűek és egysejtűek, melyek a vízben élnek. A leggyakoribbak Észak-Amerikában a Giardia lamblia és a Cryptosporidiumok. A forralás megöli őket. A harmadik világ országaiban a paraziták száma a vízben elképesztő, ezért elcsépelt tanács, hogy "Ne idd meg a vizet". Az amőbák dizentériát okoznak ("Montezuma bosszúja = hasmenés"), az ostorfarkú giliszták (Trichuris trichuria) hasmenést okoznak és valószínűleg szövődményeket, ha nem kezelik, az orsógiliszták (Ascaris lumbricoides) kellemetlenek lehetnek, hogy csak párat említsünk. Bizonyos helyeken, mint a Fülöp-szigetek és Afrika el kell kerülni minden kontaktust a folyóvízzel, beleértve az úszást és a mosogatást tisztítatlan vízben, mert a Schistosoma fajok elterjedtek ezeken a területeken. Ezek az apró paraziták közvetlenül átfúrják magukat a bőrön, belépnek a véráramba és utat találnak vagy a belekbe, vagy a húgyhólyagba. Ha kezeletlen marad vagy tévesen diagnosztizálják (gyakori probléma, minthogy a tünetek csak hetek vagy hónapok múlva jelentkeznek), a komplikációk súlyosak lehetnek. Úgy, mint a Giardiánál, noha mindezen paraziták el lehet pusztítani forralással.
A baktériumok a második legkisebb kórokozók a vízben. Gyakran lehet hallani, hogy a vizet bevizsgálják Escherichia coli miatt. Míg ezen családja a baktériumoknak betegséget okozhat, a túlnyomó részük nem, és ez valójában az egyik fajta, amely előfordul a bélrendszerben, és segít a táplálék megemésztésében (nélkülük meghalnánk). Mivel nagy mennyiségben jelen vannak a szennyvízben, egy jó indikátor, ha a víz csatornaiszappal szennyezett. Sok más baktérium van, amik vidáman el vannak a bélrendszerben, a gazdaszervezet kárára. Mindegyiküket megöli a forralás.
A legkisebb kórokozók a vírusok. Valódi vadon körülmények között ritkán található vírus a vizekben, de az esély növekszik a népsűrűséggel és a gyenge közegészségügyi helyzettel. A forralás a legmegbízhatóbb módszer a csíramentesítésre, és a harmadik világ országaiban erősen ajánlott is. A vírusfajták, amitől tartani kell a vízben a Hepatitis A, Rotavirusok, Poliovirusok és Echovirusok. Mindezek hasmenést, bélgörcsöket és rossz közérzetet okoznak 2-3 napig a fertőzés után, és a komplikációk májkárosodást (hepatitisnél), aszeptikus agyhártya- és agyvelőgyulladást (echovírusnál), vagy bénulást és halált (poliovírusok) okozhatnak.
A kémiai tisztításba tartozik a jódozás vagy klórozás, hogy elvegye a víz kellemetlen ízét. Ez a módszer egyszerű és viszonylag olcsó, de nem semlegesíti a kémiai szennyezőket. Azonkívül a 25°C-s vízben 20-30 percet kell állnia a jódnak, hogy kifejtse hatását. Ha a víz hidegebb (ami rendszerint előfordul), tovább kell állni hagyni - lehetőleg egész éjjel, egy hidegvizű patak esetében. Melegítsd fel a vizet a tested melegével, sőt a tüzrakás mellett, hogy gyorsabban hasson. Ha egyszer a megfelelő idő letelt, a jód miatti sebtapasz ízt semlegesíteni lehet egy kevés aszkorbinsavval (C vitamin). Helyesen használva a jód megöli a legtöbb protozoát és az összes baktériumot és vírust a vízben. Hosszantartó használat után néhány embernél pajzsmirigy problémák alakulhatnak ki, úgyhogy légy óvatos ezzel a mellékhatással.
Az utolsó lehetőség a víztisztításban a filterek használata, és sok fajtájuk elérhető. Több dolgot kell észben tartani, amikor filtert vásárolsz. Először is, csak a jód tartalmúak ölik meg a vírusokat (lásd alább). Másodszor, a 0,2 mikron feletti pórusnagyságú filter - ne felejtsd el a tizedespont helyét, mert fontos - átereszti a baktériumokat. Az előnyei a szűrőnek a gyors feldolgozási idő (nem kell várni a fazékban a vízre, hogy forrjon, vagy a jódra, hogy hasson) és a tiszta íz (nincs jód vagy C vitamin aroma). Néhányuk még szénszűrőt is tartalmaz, így eltávolítja a kémiai mérgezőanyagokat.
A vízforralás olcsó és egyszerű, és minden ismert kórokozót elpusztít.