Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2000. január |
- |
Mi, a zéták, elpusztítottuk a 3. denzitású világunkat biológiai hadviselésen keresztül, amely elszabadult, és ennélfogva 3. denzitású entitásokként a felszín alá költöztünk, mert a felszín hemzsegett a kórokozóktól, amelyek igen gyorsan végeztek volna velünk. A ti science fiction filmjeitek egyike - a legszörnyűbb horror, amivel szórakoztatjátok magatokat - egy valóság volt a mi számunkra. A föld alatt éltünk védett környezetekben, melyek sterilizálva voltak, és lepecsételt kijárataink voltak. Alkalmanként kiküldtünk egy-egy genetikailag módosított önkéntest, aki megpróbált élni a felszínen, és vagy bírta egy ideig, vagy egyáltalán nem bírta semeddig, mivel ki akarna egy barlangban élni, ahol nem láthatja a csillagokat, vagy nem hallgathatja a szellőt? Mi történt, amikor a világunk a 4. denzitásba váltott? Ahogy már részleteztük, amikor a Föld a 4. denzitásba fog átváltani, hátrahagyunk majd galandférgeket, szúnyogokat és sok kártevőt, amelyek egyszerűen paraziták és nincs helyük egyik más élőlény normális életciklusában sem. Ezek nemcsak az emberiség és az új hibridek számára kártevők, hanem egy szükségtelen nyűgök a kevésbé intelligens életformák - madarak, emlősök és mások számára is, amelyek feleslegesen szenvednek ezektől a kártevőktől.
Tehát, ha ezt megtehetjük, egyenesbe hozhatjuk-e a szennyezést is? Igen. Ez nagyrészben már a 4. denzitásba való átmenet előtt elvégzésre kerül. Mi már most ápolgatjuk a Föld bolygót, mivel lakosok vagyunk a Földön és szeretnénk a jövőben is lakosok lenni; ránk és a hibridjeinkre számítva van, hogy minden döntést meghozunk, amivel javára lehetünk jövőbeli otthonunknak. Ez nem egy fekete-fehér ügy, hogy az emberiségnek teljes kontrollja lenne, és egy szennyvízcsatornává változtathatná a Földet, nekünk pedig a háttérbe kellene állnunk és agonizálnunk. Ez egy összetettebb kalkuláció. Van néhány olyan terület, ahol beléphetünk, ahol nem lépünk túl a Kétségnek egy Mértékén és nem befolyásoljuk a körülményeket, amelyekben az ember az orientációs döntését latolgathatja. Egészen bizonyos, hogy bemehetünk a kataklizmák után egy vegyszeres tóhoz, ahol esetleg egy vegyi üzem állt, és egy legyintéssel itt és ott megváltoztathatjuk a kémiai összetételét annak az illékony levesnek, hogy inkább valami enyhe váljék belőle, mint valami pusztító.
Ugyanígy hatással lehetünk nukleáris robbanásokra és nukleáris szennyeződésekre. Megtehetjük, hogy hátrahagyjunk radioaktív anyagokat, és csak azt vigyük magunkkal, ami nem az. Ez természetesen a hátramaradt 3. denzitású világot egy nem túl kellemes hellyé teszi, ám a 3. denzitású világ nincs egy életet támogató világnak szánva. A radioaktivitást át is tudjuk egyszerűen alakítani. Az ember hajlamos úgy gondolni erről, mint aminek több ezer, vagy talán millió év kell a felezéshez a radioaktivitás kezeléskor, ám ami a radioaktivitást okozza, az az atom és az atommag szerkezete, és ezek kémiailag megmódosíthatók ugyanúgy, mint ahogy a vizet alkotó hidrogén és oxigén egy módosulások. Minden atomra hatással van az, amivel kölcsönhatásba lép. Egyikük sem önálló. Mindegyikük érintett. A nukleáris robbanásokat meg tudjuk állítani? Ma meg tudjuk ezt tenni? Igen és nem, attól függően, hogy ez egy beleavatkozás-e a 3. denzitású földi emberek orientációs döntésébe. Ez az, amiért azt a kijelentést tettük, hogy az embernek lehetőségében állna elpusztítania a világát egy atomháborúban, de ugyanígy beavatkozhatunk más lépésekkel, amelyeket megtesznek és befolyásolhatják a világ állapotát. Alapvetően, a leckével nem interferálhatunk, és ahol a leckébe nem lesz beleavatkozva, ott jogunk van így tenni jövőbeli lakosokként.