Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. február |
2003. január |
Az emberiség egy kényelmetlen békében él együtt a mérgekkel, amiket kifejlesztett. Ezek némelyike, mint például a levegőbe kiokádott ólom az ólmozott üzemanyagot elégető gépkocsikból, vagy az ózonréteget tönkretevő klórvegyületek, ártalmatlanoknak tűnnek, amíg felhalmozódás nem történik. Mások, mint például savas tartályok vagy égető lúgos edények, fel vannak címkézve mint mérgek, és ennek megfelelően kezelik őket. Ezek a mérgek, nagy tömegben tárolva, a gyártási helyükön vagy az ipartelepeken, ahol felhasználásra kerülnek, fel fognak robbanni a masszív földrengések során, amiket a kataklizmák fognak hozni, és világszerte szétszóródnak a hurrikán erejű szelek által. Adjátok hozzá ehhez a hidegháború során felhalmozódott atombombák raktárait, amelyek elsülhetnek a földrengések alatt, vagy sugárzást szivárogtathatnak, ahogy a megsérült atomerőművek is tennék. Mennyire lesz lakható a Föld, a kataklizmák után, amikor az emberiség az összes mérgét a hátsókertébe kiömölve találja?
Számos tényező lesz játékban a kataklizmák során, amelyek nincsenek jelen normális időkben, és ezek a tényezők megváltoztatják a képet.
Az olyan mérgek, mint a savak vagy marószerek, a legnagyobb bajt a koncentrációjuk végett okozzák. Felhígítva, ezek lényegében ártalmatlanok. A gyomorsavatok, nagy koncentrációban, átenné a szőnyegeteket, hígan azonban olyasmi, amiről alig-alig szereztek tudomást. Az árhullámok, a szakadó esőzések - amelyek vég nélkülinek tűnnek a kataklizmák után -, és a hurrikán erejű szelek - amelyek a póluseltolódást kísérik - közepette, a szétszóródás és a felhígulás nagyon alapos. Alig lesz olyan vegyi raktár, ami meg ne repedne vagy szét ne szóródna, a kataklizmák során. Az Újidő az emberiséget egy tisztább környezetben fogja találni, ennek következtében, mivel az ember felkészületlen és képtelen lesz visszatérni a méreg-termelő üzemhez egy jó ideig.
Ahol radioaktív anyagok, mint amelyek az atombombák vagy a nukleáris fűtőelemek gyártásához szükségesek, eltemetve vagy a Föld felszínére hajítva fekszenek a kataklizmák után, ott a helyszín egészségtelen lesz, és kárt tesz az ott élő vagy a közelben lakó emberekben. A radioaktív mérgezés alattomos és pusztító lehet, de nem fog világszerte történni a kataklizmák folytán ugyanazokból az okokból kifolyólag, mint amiért más méreg-kiömlések hatása is minimalizálódik. A radioaktív szmog - ahol robbanások megtörténnek - olyan alaposan szét fog szóródni, hogy ez ártalmatlannak nyilvánítható. Ahol atombombák felrobbannak, a rakétasilóikban vagy raktáraikban, és ahol atomreaktorok megrepednek, és a reakció akadálytalanul folytatódik tovább, amíg az egész szét nem olvad - ott radioaktív sugárzás lesz a környéken, egészségtelenné téve a környéket, azonban ezek helyi problémák lesznek, nem levegőben terjedő problémák.
Eltemetett bányák, rakétalövedékek és fegyverzetek nem fogják kibírni a Richter skála szerinti 15-ös erejű földrengéseket, amelyek majd a Földet rángatják. Lőszerek, amelyek egy ütésre elsülnek, így vagy úgy fel fognak robbanni, így ártalmatlanoknak nyilváníthatók, kivéve azokat, akik esetleg a közelükben lesznek akkor, amikor ez történik. Ahogy a városaitok sem fogják kiállni, és a magas épületek ledőlnek, ugyanígy a halálos rakétalövedékek sem lesznek kímélve. Hacsak nincsenek deaktiválva és leszerelve, a rakéták csaknem mind megsemmisülnek. Kézifegyverek lőszerei, ahol a töltényeket ki lehet párnázni és elzártan tartani, vagy egy védő folyadékba helyezni, esetleg megmaradhatnak. Így a háború eszközei, mely egyfajta szennyezés a mi szemünkkel, el fognak pusztulni.
Megjegyzés: Kibővült..!