ZetaTalk: A Nagy Kiegyenlítő

A viharos idők, mint amilyenek az eljövő kataklizmák, nagy kiegyenlítők. Amíg a stabil időkben az erősek és/vagy az ügyesek elvesznek a gyengéktől és/vagy az összezavartaktól, és látszólag a jó fiúk érnek legkésőbb célba, addig a felfordulás alkalmával a mezőny kisimítódik. A vagyonosak és befolyásosak, még ha rendelkeznek is figyelmeztetéssel az elkövetkező póluseltolódásról, és az eszközökkel, hogy lépéseket tegyenek a biztonságukért és a kényelmükért, nem lesznek jobb helyzetben, mint az emberiség többi része. Az emberi természet hajlamos elbagatelizálni a teljes valóságot, hogy mi fog történni, és hogy milyen lesz az élet azután. A rövid távot veszik figyelembe, hogy így a nyomasztó hosszú távot kikerülik. Eképpen élelmet és vizet raknak el, meg egy csomó elemet, de a vagyonosak nem gondolnak bele, hogy mit fognak tenni az után, hogy ezek az utánpótlások kimerülnek. Az ő egész életük mások szolgáltatásaira épül, és megnyugtatják önmagukat méhány homályos gondolattal, hogy a civillizáció és annak ügyintézői felül fognak emelkedni röviddel a kataklizmákat követően, ők pedig képesek lesznek visszatérni a vásárláshoz. Ami ténylegesen történik ilyen helyzetekben, az egy hamis biztonságérzet, mely meggátol egy helyénvaló előkészületet vagy reakciót.

Az elszegényedett egyén lehet, hogy javak és szolgáltatások nélkül találja magát, de mivel normál körülmények között is ez a státusza, ezért hatékonyabban fogja mozgósítani magát az Újidőben. Kevesebbet fog szomorkodni és többet töpreng a lehetőségein, és kockázatokat vállal, mialatt a vagyonosak a játékjaik megmaradt részén ülnek, amíg a halál utól nem éri őket. Hasonló módon, a testi vagy értelmi fogyatékosok az Újidőben lehet hogy előnyhöz jutnak az egészségesekkel szemben. Ők már eddig is hozzászoktak ahhoz, hogy valamivel kevesebbek és hogy lenézik őket. A lebénult egyén azon találja majd saját magát, hogy vígasztalja azokat, akik újonnan veszítették el az egyik szemüket vagy karjukat, a krónikus elmezavarban szenvedő pedig azon fogja találni magát, hogy olyanokkal társalog, akik beleőrültek a felfordulásba és a veszteségérzésbe. A túlélés nagy mértékben az alkalmazkodókészségre alapozódik, és ilyenformán, a ma alul lévőknek előnyük van a ma felül lévőkkel szemben. Az elkövetkező póluseltolódás egy nagy kiegyenlítő lesz.

All rights reserved: [email protected]