ZetaTalk: Az üstökös csóvája

A gigantikus üstökös csóvája ahogy halad az űrben, szinte nem is ütközik ellenállásba. Ez olyan törmelékekből áll, melyek az üstökös vonzása miatt szegődtek a nyomába, és nem csak azokból az időkből amikor az üstökös keletkezett, hanem később, az űrben utazva szedte össze gravitációs vonzásánál fogva. A csóva port, gázokat, köveket, szikladarabokat és holdakat is tartalmaz, egy adott pontban a kíséret méretétől és összetételétől függően. Nem sok minden hat rá az űrben, a hosszan ívelt pályáján a 12. bolygó ahogy eltávolodik a Földtől és eltünik a sötét űrben. Mindezek megváltoznak, amikor az üstökös belép a Naprendszerbe. A napszél bombázó sugárzása - melyből a szem csak a fényt látja - elnyomja a csóvát a Nappal ellentétes oldalra. Így az üstökös csóvája - mely port, gázokat, köveket és szikladarabokat tartalmaz - végigsöpri a Földet. Mi a hatás? Az üstökös holdjai elég közel vannak hozzá, nem jönnek hatótávolságon belülre, minden más azonban hatalmas támadást intéz a Föld légköre ellen.

Meteorok, hullócsillagok nem ismeretlenek az emberiség előtt, bárki láthatja őket éjszaka. Ezek a lángoló csíkok egy-egy égő meteort képviselnek, a súrlódás hevíti őket, a légköri oxigéntől kigyúladnak. De mi lenne, ha nem lenne oxigén? Az üstökös elvonulása alatt egy ilyen támadás éri a Föld légkörét, és a rendelkezésre alló oxigént helyenként teljesen elfogyasztja. A forró gázok az üstökös csóvájában a benzinhez hasonló vegyi anyagok, melyek amikor áthatolnak a Föld légkörén előszőr kigyulladnak, és nagy kiterjedésben hullanak a Földre. Ezek nemcsak lángba borítanak mindent a felszínen, hanem még az oxigént is elhasználják. Amikor Velikovsky megtalálta a fagyott mamuttetemeket Szibériában, füvet talált a szájukban sértetlen - ámbár fagyott - állapotban, mintha egyszerűen megfulladtak volna. Ez történt. Oxigén nélkül az eszméletvesztés gyorsan bekövetkezik. Amikor a rendelkezésre álló oxigén a felsőbb rétegekben elfogy, a Földre zuhanó meteorok kisebb ellenállásba ütköznek.

A csóva finomabb szemcsékből áll a csúcsa felé, mert a nehezebb darabok amik távol vannak a gravitációs vonzástól, más irányokba haladnak. Így a gázok és a por a Föld felé irányul, és először őket lehet majd észre venni mint vöröses por, a vízeket vérvörösre festve. Ez a por nem használ el oxigént, mint oly sok másik meteor? Ez a por már oxidált, nem éghető. Ahogy az üstökös lassan napközelbe (perihéliumba) ér, a következő jel jégesőre hasonlító apró kavicsok hullása lesz. Ezek miért nem fognak égni, ahogy a meteorok általában? Némelyikük fog, de nagy számuk miatt elárasztják a Föld légkörét, a nagyrészük nem fog lángra lobbanni. Ekkorra a felső légkör egy része le fog szakadni az űrbe, és többé nem lesz biztonságos védőernyő a Föld körül. Így egy esetenkénti szikladarab ellenállás nélkül fog a Földre hullani.

Azoknak, akik el szeretnék kerülni az égő gázokat és meteorokat azt ajánljuk, hogy húzódjanak sziklák alá, barlangokba, völgyekbe, vagy fém tetők alá. A átvonulásuk gyors lesz, napokig eltart, majd hirtelen vége szakad.

Megjegyzés: az alábbi hozzáadva a 2002. december 21-i élő ZetaTalk IRC chat alapján

Minden áthaladás alatt van valamennyi törmelék, ami a Föld felszínén köt ki, mivel a légkör nagymértékben letépődik és az elhaladó üstökös csóvája nagyon-nagyon sok törmeléket tartalmaz. Sziklák hullanak dobbanva a Földre és gyorsan kisajtolnak bármit ami alájuk kerül. A szájhagyományok elmondják, hogy jégverésszerű kőzápor és kavicshordalék ostorozta a Földet, de akik annakidején beszámoltak erről, azok kerestek menedéket, eképpen ők túléltek hogy beszélhessenek A legutóbbi áthaladáskor a beszámolók előadták, hogy a termést és a kissebb fákat teljesen elpusztította a jégesőszerű kőzápor. Amikor valamiféle kráterekről van szó mostanában a hírekben, azokról nem azért esik szó mert most fedezték fel őket. Azért esik róluk szó mert növekvő számban folyik a beszélgetés a csillagháborúról, aszteroida-védelemről, földsúroló-kisbolygó elhaladásokról és ezek növekvő nyugtalansággal járnak. A vezető réteg akarja ezt a felfokozott nyugtalanságot, mivel ők még mindig remélik hogy felhúzhatnak valami mágikus pajzsot, hogy leteperjenek bármit ami közel jön, de ez fantázia. Először is, egy ilyen pajzs magától darabokra szakadna az égbolt miatt, hatástalan és hiányos lenne, valószínűleg a pusztítás egy forrása lenne összezúzva mindent a Földön. Másodszor, a törmelék annyira mérhetetlenül sok hogy semmilyen leszedő lézer nem tudná felvenni vele a versenyt. Az emberek számára a legjobb védelem az, ha meredek sziklafalak alá mennek, szélcsendes helyre, nem nyitott térségekre, mivel a legtöbb lövedék ami a Földre zuhan, a nagyobb sziklák nem egyenesen lefelé fognak pottyanni. Ezek rézsútosan jönnek, gellert kapnak a hegytetőkön és emiatt körös-körül pattognak majd. Tehát azok akik mély behajlások/szurdokok alatt lesznek nem valószínű, hogy telitalálatot kapjanak.

All rights reserved: [email protected]