ZetaTalk: Hegyképződés

Hegyképződés történik egyik lemez másik alá történő gyors lesüllyedésekor. Súrlódás lép fel a lemezek között, hogy így a felső lemez gyűrődése következik be. Ez a gyűrődés nyomást és mentesülést jelent, amely vad rángáshoz és talajfelemelkedésekhez vezethet, és néha szakadásokhoz, hogy új szirtek és sziklakiszögellések jöjjenek létre. Az ezekben a pillanatokban a felső lemezzel együtt lovagolók a magasba dobódnak majd a földhöz vágódnak, jóformán bármilyen biztonságos hely nélkül, amibe kapaszkodni lehetne. A lesüllyedés nyomást nyelhet el azáltal, hogy mélyebben fekvő rétegekről leváló földforgácsokat tol maga előtt. Nyomjatok egy fatömböt valami leveles tésztának, és figyeljétek meg, hogy a felső levelek egyszerűen továbbrepülnek, elválva a tésztától. Ez a tovataszítás hirtelen lehet és lövedékszerű, hogy a szikla-levél újra lezuhan. A nyomás és enyhülés egyébként okozhatnak meggyűrődő földfelszínt ott is, ahol ilyen aktivitás nem várható.

Hegyek és völgyek ugyancsak emiatt a redőződés, horizontális nyomás végett alakultak ki, és ez újra meg fog történni az elkövetkező eltolódás során. Mi történik a sziklával, ha össze kell nyomódnia, összehajtogatódnia? Eltörik, és a legkisebb ellenállás irányába mozdul, ami a felfelé a levegőbe. Így, hamisítatlan szikla kiugró ormai, hogy a sziklaréteg majdnem függőlegesen halad, fordulnak elő. Morzsolódik, miközben egy halom szikla egymás fölött átgurul, ahogy a tömeg fölfelé lökődik. Ezért, bárki és bármi annak a helynek a tetején ki lesz téve a *ground up -oltatásnak a hányódtató folyamatban. Összepréselt szikla horizontálisan is megindulhat, határos talajba vagy helybe, amit tőle magánál semmi sűrűbb nem foglal el. Ezért, egy völgyben lévők egy domboldalból kilövellő sziklára lehetnek figyelmesek, vagy a talpuk alatt kilökődő szikladárdákra, váratlanul. A hegyképződési folyamatnak fenn a hegyekben való átvészelése bizonytalan, és nem tanácsos.

A föld annál a pontnál, ahol egy törésvonal az egyik lemezt a másik fölé kényszeríti, egy erőszakos földrengést él meg, viszont a lemezek hamarjában szabaddá törnek egymástól és elcsúsznak. Azonban messzebb a törésvonaltól, ahol a nyomásképződés késleltetődik, nyomás és enyhülés több fokozatban történnek, és nem egyetlen erőszakos ránduló mozgásban. Ezért, a törésvonaltól távol eső hegyképződési pontok több kárt tapasztalnak a lakosaikra nézve, mint maga a törésvonal. Emberek számára szemmel látható hegyképződés történt sok eltolódás alkalmával, újra és újra fellökve, mivel az adott eltolódás arra a konkrét lemezre fejtette ki a hatását elég erővel egy erős lesüllyedés létrehozásához. Így, ez egy kumulatív (halmozódó) hatás, nem egy egyszeri eredmény. Ezúttal, erős hegyképződés várható, különösen a Himalájában és az Andokban, nem annyira az észak-amerikai kontinens nyugati felén, és aligha valami egyáltalán az Alpokban Európában.

All rights reserved: [email protected]