Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1997. április |
- |
Ahogy a 12. bolygó következő áthaladásának dátuma közeledik, sokan a vezetés soraiban tépelődni fognak. Folytassák-e a szó elfojtását a várhatóról, vagy riadót fújjanak. Míg sokan, akik a hatalom és az előjogok nyújtotta helyzetet élvezik, egyszerűen meg akarják akadályozni a pánikot a saját kényelmük végett, hasonlóan sokan vannak azok, akik csak azért értettek egyet az igazság visszatartásával, mert az igazság még mindig nem volt bizonyosság. Talán a közeledő nagyméretű objektum egy olyan pályán lesz, ami a Naprendszertől való elfordulását fogja okozni, vagy esetleg az útja a Naprendszeren keresztül olyan lesz, hogy a Föld csak csekély mértékben lesz érintett. Az emberiség számára, aki 12. bolygó mért/számított pályájáról vitázik, ezek a lehetőségek olyan valósak, ma, mint maga a közeledés.
Ahogy az idő múlik, és a 12. bolygó pályája tisztán egy Nap közeli elhaladásra mutat, pánik lesz még a tájékozottak körein belül is, hogy vajon ez a közeledő szörny üstökös becsapódik-e és elpusztítja-e a Földet. Mindenféle spekuláció fog következni, a lehetőségek borzalmasak, sőt irracionálisak. Talán le fog térítődni a Föld a pályájáról és kirepül az űrbe? Talán együtt fog utazni a Föld ezzel az elhaladó bolygóval, annak egyik Holdjaként? Talán egy új pályán fogja találni magát a Föld a Nap körül, forróbb vagy hidegebb körülmények között, és vajon mit fog ez jelenteni azok számára, akik megpróbálnak túlélni a felszínén? Bár a történelem egy útmutató arra nézve, hogy a Föld hogyan boldogul a 12. bolygó egy áthaladása során, még mindig lehetséges egyedi eset.
Ezért a vezetésben azok, akik esetleg figyelmeztetni akarnák a lakosságot, tépelődnek. Ha tényleg kiadnának egy figyelmeztetést, mi lenne akkor az a figyelmeztetés? A bizonyosság az elhaladásról és a pályáról, melyet a történelem és a mi figyelmeztetésünk alátámaszt, egyre szilárdabbá válik, ahogy a hónapok és évek telnek. A világ főbb kormányainak - és mi itt a szuperhatalmak kulcs tagjairól beszélünk - és az iparmágnásoknak már rendszeres eligazításai vannak arról, amit a Hubble látott és rögzített. A 12. bolygó útja folytatni fogja az állításaink megerősítését, melyeket négyszemközt tettünk ezeknek az egyéneknek, mint ahogy nyilvánosan is megtettük őket a ZetaTalkon keresztül, így a szöget és a mozgást az áthaladás alatt egyre inkább kiszámíthatónak tekintik.
Azon a ponton, ahol sokan úgy érzik, hogy tudják, mi fog történni és mikor, mit fognak tenni azok a vezetőségi tagok, akik a múltbeli hallgatásukon gyötrődnek? Vacillálni fognak és egymás közt vitázni, egészen a legutolsó hetekig, a következő okokból:
Különböző tervek a népesség oltalmazására és védelmezésére folyamatosan megvitatás alatt lesznek, és csendesen még meg is fognak valósulni. Kiüríteni a nagyvárosokat sátrakba, ideiglenesen szójabab és gabonakészletekkel élelmezni őket, és túlélő polgárok seregeit vezényelni új városok építésére. Senki nem akar kiadni egy figyelmeztetést, ha egy megoldást nem lehet eldünnyögni a következő lélegzetvétellel, és a megoldás soha nem lesz egybehangzó vagy megvalósítható.
Tervek a népesség oltalmazására és védelmezésére egy működő társadalmat kívánnak meg, hogy a tervek realitássá váljanak. Ezért, mivel egy figyelmeztetés kiadása pánikot és széthullást fog okozni, a vezetés változatlanul a figyelmeztetés késleltetését fogja választani, különösen, hogy a terveik, hogy oltalmazzák és védelmezzék a lakosságot, soha nem válnak határozottá.
A mérete bármely mentőakciónak túl van a kormányok kapacitásán, ez olyan tény, melyet azonnal beismernek önmaguknak. Növekvő mértékű terméshiányokkal, a készleteket még bőségek idejében is felélik. Ha a jóléti osztály egy lehetetlen teherré vált az Államokban, és a hajléktalanok az utcákon halnak meg, hogyan fogja a kormány eltartani az egész lakosságot akár néhány rövid hétig is?
A pánikot, ami keletkezne a közeledő kataklizmák általános bejelentéséből, önmagában véve is egy elkerülendő katasztrófának tekintenék. Túl a pénzügyi szféra gondjain, ami összeomlana a bizalomnak a hiányában, amely sok vagyontárgy folytatólagos értékéhez fűződik, és túl az ipar gondjain, amely megkívánja a dolgozói megbízható jelenlétét ahhoz, hogy működjék, nyugtalanság van lehetséges fosztogatások, öngyilkosságok, népek tömeges kivándorlása végett, és a soha véget nem érő követelések végett, hogy a kormány tegyen már végre valamit.