Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2003. február |
- |
Az emberek hajlamosak alulbecsülni a szükséges inkarnációik számát a fény formába való előrelépésükig, az állapotig, ahol a test többé már nem szolgál tanulási eszközként. Feltárják múltbéli életeiket, leásnak egy regressziós terapeutával, és csak azokra emlékeznek vissza, amelyek kellemesek és a cselekedeteiket jó fénybe helyezik. A szörnyűséges idők, az alkalmak, amikor oly csúfan viselkedtek, hogy a dolgon inkább el sem időznének, nem hozódnak elő. A lélek persze nem felejt, ám az emberi tudat, hallva ezeket a meséket, ellöki őket, és csak a kellemeset engedi átjönni. Az inkarnációk az ezres nagyságrendben mozognak, általában, mielőtt az entitás a spirituális 4. denzitásba egy előrelépéshez elérkezik. Nancy példa egy olyan valakire, aki gyorsan hozta meg az orientációs döntését, ezt egy kicsivel több, mint 1,200 élet alatt téve meg, azonban vannak mások, akiknek 50,000 vagy több inkarnációra van szükségük ahhoz, hogy szilárd elhatározásra jussanak. És még akkor is, az entitások vacillálhatnak, és vissza kellhet térniük a 3. denzitásba, hogy újraalapozzák ezt a döntést.
Így hát a legtöbb reinkarnálódó entitás a Földön több ismételt póluseltolódáson, vagy hasonló súlyú természeti katasztrófán van túl, így ez a tapasztalás semmiben nem különbözik és bizonyosan nem új. Például, egy vulkanikus szigeten élő valaki, egy kitörés során, hasonló borzalmakat él át. Vagy valaki, aki egy tűz fogságába került, vagy akit elevenen eltemettek, legyen ez akár egy természetes szituáció vagy véletlen eset, akár emberek keze által elkövetett, mint ami a középkorban volt szokásos. Bizonyosan, az eljövendő eltolódás szörnyűségei nem különböznek, semmivel nem jobban tanulási eszközök, és minden szituáció, ahol az entitásnak választása van, elmozdulást tesz lehetővé a megszilárdítás, a végső elhatározása felé a 3. denzitású leckének, mely az orientációs döntés.