ZetaTalk: Vegetáriánus

Az emberek mindenevők, mivel az evolúciójuk során szükségük volt a képességre, hogy az életben maradásukhoz széles étrenden élhessenek. A ragadozók olyan fajokban fejlődnek, melyek fürgék és falánkak, de csak ahol folyamatos, bőséges utánpótlású zsákmány létezik. Képzeljetek el egy tigrist, amelyik nem ehet csak füvet. A tigris lehet, hogy megenne majdnem bármit, ha az éhség gyötrelmei elég erőssé válnak, de az emésztő rendszere nem képes mást feldolgozni, csak húst. A ragadozók kihalnak, ha a zsákmányaik kihalnak. A növényevő fajoknak is megvannak speciális emésztési csatornáik, amelyeket a növényi életre jellemző erős rostok lebontására terveztek. Minden növényeket evő faj megemészti a rovarokat, szokásos dologként, mivel a rovarok szétszórtan mindenütt ott vannak a növényeken, melyeket azok rágcsálnak, ezért ezek mindig együtt járnak a táplálékkal.

A fejlődő állatok tehát vagy húsevők, vagy növényevők, vagy mindenevők. A mindenevők, amelyekhez az ember is tartozik, úgy fejlődnek, hogy képesek legyenek az élelem erősen ingadozó ciklusú rendelkezésre állásával szembenézni. Az előemberek, földön élő és nagy mobilitású állatok lévén, aszály idején el tudtak vándorolni buja vegetációjú területekre. Szigorúan növényevő állatok hasonlóképpen tesznek, de mivel az emésztő csatornáik hatékonyan emésztik meg a rostokat, azok rágcsálhatnak a kiszáradt növényzetből útközben. Az embereknek - minthogy emberszabású majmokból fejlődtek ki, amelyek gyümölcsök és rovarok fogyasztásához alkalmazkodtak a növények mellett - nincs meg a megfelelő szervük, hogy rostokat emésszenek. Így amíg úton voltak a szárazság idején, éhen haltak volna, ha nem lettek volna képesek ölni és húst enni. Nekik valójában kettős emésztőrendszerük van.

Az emberek úgy lettek megtervezve, az élelemnek az evolúció során való rendelkezésre állásának befolyása miatt, hogy vagy zöldségeket és gyümölcsöket, vagy húst egyenek, de ne mindkettőt egyszerre. Ezt a tényt nem túl széles körökben ismerik fel, és értik meg az emberek, és így kárt okoznak maguknak, hogy mindkét táplálékot és ételt fogyasztják, napi rendszerességgel. Képzeljétek el a barlanglakó embert úton a burjánzó növénymezők felé, ahol gyümölcsök, gabona és gumók könnyűszerrel találhatók. A csapat megöl egy őzet vagy egy elefántot, és napokig csak húsból és vérből lakomázik, elpusztítva az egész vadat, mielőtt az megromlana. Ezt ismételgetik az út során. Amikor megérkeznek céljukhoz, látják, hogy már nem kell többé a fizikai kockázatot vállalniuk, amivel a vadászat állandóan jár - a csapkodó patákat és a támadó rémült vadállatokat. Vegetáriánusok lesznek.

A modern ember félreértelmezi, mit ettek a barlanglakó emberek, amíg a növényevő periódusaikban lebzseltek. Nem éltek szigorúan zöldségeken, gyümölcsökön és gabonán. Bármit, mindent megettek, ami kéznél volt, beleértve ebbe számos rovart és lassan mozgó létformát is, mint a puhatestűek és az oposszumok. Kevesebb húst ettek, de a táplálék nagyon változatos volt, és alkalmanként kis harapásokat is jelentett nem növényi forrásokból. Ezért azok a modern emberek, akik úgy akarnak élni, mint amit szigorúan vegetáriánus életmódnak neveznek, alultápláltságban szenvednek - gyenge immunrendszerrel, vérszegénységgel, erőtlenséggel, és képtelenek a stresszt lekezelni. Az embert nem úgy tervezték, hogy egyedül zöldségeken éljen, és testét el kell, hogy lássa növényektől különböző élőlényekből származó fehérje forrásokkal is, vagy számolni a következményekkel.

All rights reserved: [email protected]